Kontaktné info
Mapa Nitry
Fotogaléria
E-pohľadnica

Pošli svojmu priateľovi elektronickú pohľadnicu z mesta Nitra.

Poslať pohľadnicu
TIK na Facebooku
Nitra virtuálne

A Felsőváros

images/12-01-2015_11-15-51_crop.jpg

Nyitra (Nitra) történelmi részén található Felsővárosnak nevezett terület nagyon különlegesnek számít. Sajátos történelmi fejlődésen ment keresztül, ma is nagyon egyedi és szinte semmiben sem hasonlít a többi nyitrai városnegyedhez. Hangulata hasonlatos Pozsonyhoz (Bratislava) vagy a nagyszombati (Trnava) Kapitulská utcához, ugyanis otthont és a munkahelyet nyújt a katolikus egyházat szolgáló embereknek. Nincs helye itt a nagymorva zajongásnak, a mozgásnak és a szórakozásnak. Itt béke és templomi csend honol, mint a Szepesi (Spiš) Káptalanházban vagy a lőcsei (Levoča) Máriahegyen.
A Felsőváros kialakulása és az egyházzal régóta tartó kapcsolata szorosan összefügg egymással. Még az 1248-as és 1288-as évek során is, amikor az alsóvárosiak elszakadtak az őket feudális függőségben tartó püspöktől, a város, ha rövid időre is, de szabad királyi városi előjogokat szerzett, a nyitrai püspök tulajdonaként. A Nyitrai káptalan és püspökség kanonokai és más egyházi méltóságok számára biztosított otthonok tartoztak a püspök tulajdonába. A 15. és 16. század fordulójáig városrendezésileg a Felsőváros a Nyitrai várhoz kapcsolódott, mivel közösek voltak a középkori várfalak. A csaknem két évszázadig tartó török háborúk és jobbágyfelkelések szükségessé tették a szétválasztásukat, hatalmas csillag alakú erődítménnyel és bástyákkal. A Felsővárosból egy második, szintén megerősített erődítmény gyűrűjével védett váralja lett. A falgyűrű déli folytatásaként a Felső Palánk (Horný Palánok) utcácska követi. A 16. és 17. századok viharos időszaka a Felsőváros eredeti középkori épületein nagymértékben rajtahagyta a nyomát. Sok ház pusztult el az ostrom alatt vagy tűzvész által. Némelyiket maguk a lakosok pusztították el, hogy az ellenségnek ne szolgáljon menedékként a tüzérségi védelem ellen. A nyugodtabb 18. században tovább folytatódott a Felsőváros önálló fejlődése. A lakosok megvédték különbözőségüket és buzgón őrizték a hagyományosan kiváltságos helyzetüket. Ezért is csak1848-ban valósult meg az Alsóváros és a váraljai falvak egyesülése. Még ezen időszak előtt a Felsőváros számos pompás vallási épülettel gazdagodott, amelyek elegáns barokk, rokokó és klasszicista stílusban épültek. A Felsőváros részévé vált a Ferences kolostor a templommal, amely 1783-ban plébániatemplom lett. A városrész magasztosságát az utcák kikövezésével fokozták 1786-ban. Az épület virágzását az 1793-as pusztító tűzvész állította meg, amely következményeinek az eltávolítása a 19. század elejéig tartott.

Kalendár podujatí