Kontaktné info
Mapa Nitry
Fotogaléria
E-pohľadnica

Pošli svojmu priateľovi elektronickú pohľadnicu z mesta Nitra.

Poslať pohľadnicu
TIK na Facebooku
Nitra virtuálne

Történelem

images/03-05-2012_01-58-39_crop.jpg

Mérföldkövek Nyitra (Nitra) és környéke történetében


30000 - 23000 évvel i. e.


Nyitra (Nitra) területén az első telepesek az őskorban jelentek meg. Egyszerű kunyhókban táboroztak le Nyitrán (Nitra) – a Csermánhegyen (Čermáň), a Tobola tetején Felsőköröskényné (Horné Krškany).

 

A nyitrai vár alatti barlangban is felfedezték a terület legrégebbi lakóinak átmeneti településeit – akik mamut vadászok voltak. Pengék, dárdahegyek és kovakövek, továbbá jáspisok töredékeinek a leletei azt sugallják, hogy ezeket az eszközöket Nyitra (Nitra) őslakosai a helyszínen készítették el

 

4 500 évvel i. e.


A mai Nyitra (Nitra) területén (városközpont, Párutca (Párovce), Molnos (Mlynárce), Zobor) földművelő törzsek éltek, akik elsőként kezdték a löszös altalajon a termékeny földet intenzíven megművelni


1800-750 évvel i.e.


Mivel a Nyitra (Nitra) területét és környékét gazdálkodással, állattenyésztéssel, vadászattal, öntvényekkel és fémfeldolgozással (bronz, arany) foglalkozó törzsek lakták, és erre a területre ez volt a jellemző, ezért kapta a Nyitrai kultúra elnevezést. Éltek itt ügyes fazekasok is. A terület őslakosai, hogy megvédjék magukat a nomád hódítóktól, megerősítették a Felsőváros környékét, ahol létrejött egy nagy kiterjedésű védett, vízzel teli árok, földsánccal körülvéve

 

750-400 évvel i. e.


A Zobor tetején hatalmas erődítmény épült 2-10 m magas töltéssel. Védenie kellett a terület lakóit a külföldi inváziók idején és az idegen törzsek támadásai ellen. Kisebb erődöket építettek Lupkán, Zobordarázson ( Dražovce) és a Zsibritán (Žibrica)


400-0 évvel i. e.


Éltek itt harcias kelták, akik jártasak voltak a kohászatban és a kovácsmesterségben

 

4. század


A népvándorlás korában Nyitra (Nitra) környékén gótok és kvádok éltek. Utánuk ezen a területen szlávok telepedtek le


623 – Samo, a frank kereskedő fegyverrel látta el a szlávokat és személyesen is hozzájárult ahhoz, hogy az avarok uralmát megdöntsék a szlávok felett. A győzelem után a szláv fejedelmek királlyá választották. Vezetése alatt létrejött egy törzsek feletti társadalmi szerveződés - Samo birodalma. Ennek az első szervezett államalakulatnak a valószínűsíthető központja a pozsonyi és nyitrai területek lehettek

 

820 – a Nyitrán (Nitra) és környékén található szláv temetkezési helyek azt sugallják, hogy ez a város fontos politikai, katonai és gazdasági központja egy korai nagy feudális államalakulatnak, amely magába foglalta szinte az egész mai Szlovákia területét és Magyarország vele szomszédos részét is. Ezen a területen, amelyről feltételezhetjük, hogy közvetlenül Samo birodalmára épült, Pribina fejedelem uralkodott. Nyitra (Nitra) volt a székhelye a Nyitrai fejedelemségnek. Pribina ide építtette az első keresztény templomot, amelyet az 829-83-as években Adalram salzburgi érsek szentelt fel

 

833 - I. Mojmír Pribinát elűzte Nyitráról (Nitra) és elfoglalta a fejedelemséget, amelyet a magáéhoz csatolt. Létrejött az az államalakulat, amelyet a történeti források Nagymorva Birodalomként említenek


863 – Szlovákiába érkeztek Thesszalonikiből a bizánci hittérítők, Konstantin és Metód testvérek, hogy a szláv népek számára saját anyanyelvükön megvilágítsák a Szentírás örök igazságait. Konstantin-Cirill fejlesztette ki az első szláv írásmódot, a glagolikát és lefordította az első liturgikus szövegeket ószláv nyelvre

 

880 - A szlovák történelem egyik legértékesebb írásos dokumentuma VIII. János Szvatopluknak írt levele 880-ból, az Industriae tuae, melyben Szvatoplukot királyként említi, továbbá a pápa bejelentést tesz arról, hogy Wichinget kinevezi nyitrai püspöknek. Nyitra (Nitra) ekkorra már valószínűleg városi jelleget öltött, öt megerősített erőddel és több mint húsz településsel, ahol fejlett szintű kézművesség folyt


907 - a Nagymorva Birodalom megszűnése


993 - A Zoboron épült fel a Szt. Hippolytus bencés kolostor. Ez volt a legrégebbi kolostor Szlovákiában. A bencések földműveléssel foglalkoztak. A Zoboralján kezdett el tevékenykedni a remete, Szent Zoerard-András.

 

11. század - A várhegyen felépült a Szt. Emmerám román stílusú templom. A templomhoz tartozott egy temető. A politikai hatalom központja átkerült a Felsővárosba, ahol a Vársziklán épült meg a korai román stílusú vár 1018 - 1025 - Szlovákia tagja lett a Magyar Államnak és létrejött a Nyitrai Fejedelemség a határmentén


1111 – Létrejött a Zobori oklevél, amely magába foglalja a Szt. Hippolytus bencés apátság birtokösszeírását. Említést tesz egy iskola létezéséről, amely a bencés kolostor mellett működött, továbbá említi az első és legrégebbi ismert nyitrai várnagy nevét – Peregrinét


1113 – A második Zobori oklevél létrejötte


1230 – Ferencesek telepednek le Nyitrán (Nitra)

 

1248 - Nyitra (Nitra) város kiváltságlevele a Párutcát (Párovce) említi, mint "Castrum Judeorum" (erődített zsidó városként)
Nyitrát (Nitra) IV. Béla magyar király emelte szabad királyi városi rangra


14. század - Trencséni Csák Máté nyitrai portyázásai


1432 - Nyitrát (Nitra) huszita csapatok ostromolták, megsérült a város és a vár is


1472 - Mátyás király az Alsóváros számára írásban is megerősíti a királyi kiváltságokat


1530 – a török támadások kezdetei Nyitrán (Nitra) és környékén


1608 – Nyitrára (Nitra) érkeztek a piaristák

 

1622 - 1642 - A Nikolsburgi béketárgyalások után a várat és a várost Telegdy János püspök kapta meg. Szinte a semmiből építtette meg a Püspöki palotát, a tornyot felújíttatta, a Felsőtemplomot barokk stílusban építtette át és kibővítette az Alsótemplommal


1624 - Telegdy János újfent meghívta Nyitrára (Nitra) a ferenceseket és a Felsővárosban kolostort és templomot építtetett nekik


1663 – a törökök elfoglalták a várat és a várost. A várba ellenállás nélkül vonultak be. Egy bizonyos német helyőrségi parancsnoknak, egyben a magyar csapatok vezetőjének árulásának köszönhetően. A város ostroma alatt elpusztult a ferences kolostor és templom


1664 - a törökök kiűzése után Pálffy Tamás püspök kiépíttette a vár utolsó erődítményét – a csillag alakú várfalakat árkokkal

 

18. század – Nyitra (Nitra) lakosságát pestisjárvány sújtja

 

1701 - Nyitrán (Nitra) elkezdenek tanítani a piaristák. Ezt a tevékenységet 1950-ig művelik


1703 - A Habsburg elleni felkelés alatt II. Rákóczi Ferenc csapatai elfoglalták a várat és lerombolták. Felégették az Alsóvárost és a Párutcát. Feldúlták a várost az 1708-as fegyverletételig


1715 – ebből az évből származik az első említés a Nyitrai (Nitra) lovagi szemináriumról


1748 – Nyitrát (Nitra) és környékét sáskajárás éri


1750 – Nyitrán (Nitra), a Párutcán (Párovce) megalakult a zsidó vallási közösség. 21 zsidó család élt itt és a rabbi


1765 - Gusztinyi János püspök ajándékozta a városnak az első Városházát. 1880-ig használták ebben a minőségben

 

1782 – II. József császár bezáratta a kolostort a Zoboron. Hatályon kívül helyezte a kamalduliak vallási rendjét. A Zobor-hegyi kolostorban manufaktúrát létesítettek


1785 - II.József területi reformjai alapján alakult ki a Nyitrai (Nitra) vármegye (megye), a Besztercebányai (Banská Bystrica) és Kassai (Košice) megyékkel együtt alkották Szlovákiát


1836 - Nyitrán (Nitra) elkezdett dolgozni az első nyomda


1844 – Nyitrának (Nitra) 5492 lakosa volt


1878 - 1879 – A bécsi F. Schmidt és J. Lippert tervei alapján épült a Nagyszeminárium keleti szárnyában az újklasszicista Egyházmegyei Könyvtár, mintegy a budapesti Országos Szécsényi Könyvtár hű másolataként. Több 100 000 értékes kötettel, kézirattal és 78 ritka, az 1473-1500-as évekből származó ősnyomtatvánnyal rendelkezett


1880 - 1882 - elkezdték építeni Városházát


1882 – felépült a színház klasszicista épülete


1883 - Nyitra (Nitra) lett a székhelye a Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesületnek (FEMKE), ami erőteljes magyarosítást gyakorolt ​ a szlovák közösségre. Felépült a megyei színház. A Budapesti Nemzeti Színház kicsinyített másolatára emlékeztetett. 1945-ben Nyitra (Nitra) bombázásakor megsemmisült.


1902 - A piarista gimnázium alagsorában megnyílt a Nyitrai Megyei Múzeum


1910 - 1911 - Orientális stílusban felépült a zsinagóga L. Baumhorn tervei alapján

 

1921 – A nemzeti művész, Janko Jesenský 1928-ig töltötte be a főispáni tisztséget Nyitrán (Nitra)


1922 - Nyitrának (Nitra) 15.041 lakosa volt


1926 – Megnyílt a Palace mozi


1931 - Elkezdődött a gazdasági válság. Nyitrán (Nitra) körülbelül 1000 munkanélküli volt


1933 – Nagyszabású Pribina-ünnepségek folytak az első Szlovákia területén található templom felszentelésének 1100. évfordulójának alkalmából, melyet Pribina fejedelem építtetett


1940 - Nyitra (Nitra) lett a megyeszékhely


1942 – A Hlinka Gárda 537 zsidó üzletet pusztított el. Készen állt az első vonattranszport 1100 zsidóval (március). A nyitrai (Nitra) vasútállomásról három tehervonattal 6000 zsidót vittek el (április)


1944 – Nyitrát (Nitra) megszállták a fasiszta német csapatok. Karácsony előtt Nyitrát (Nitra) lebombázták


1945 - Nyitrát (Nitra) újra lebombázták. Meghalt mintegy 1 000 fő és 53 ház megsemmisült. Nyitrát (Nitra) a Vörös Hadsereg pár nap alatt felszabadította. A várost a német csapatoktól heves harcok során március 30-án sikerült megtisztítani 


1949 - Nyitra (Nitra) lett a megyeszékhely és 1960-ig fennmaradt ez az állapot

 

1952 – Megnyílik a Mezőgazdasági Főiskola mezőgazdaság-tudományi és állattenyésztési katedrákkal


1960 - Törölték a Nyitrai járási székhelyet. Nyitra (Nitra) lett a kerületi székhely, amely kibővült a megszüntetett Aranyosmaróti (Zlaté Moravce) és Verebélyi (Vráble) kerületekkel


1965 - Nyitrának (Nitra) 45588 lakosa volt
Elkezdődött az oktatás az újonnan épített nyitrai Pedagógiai Karon


1974 - Sorra kerültek az országos mezőgazdasági kiállítások az Agrokomplex területén


1986 - Nyitrának (Nitra) 86000 állandó bejelentett lakosa volt


1993 - Nagyszabású ünnepségek folytak a Pribina jubileumi ünnepségek 60. évfordulójának alkalmából és a Szlovák Alkotmány elfogadásának első évfordulójának alkalmából
Megkezdi tevékenységét a NISYS


1995 - II. János Pál pápa látogatást tesz Nyitrán (Nitra)


1996 - Befejeződött a Štefániková és a Kupecká utcák felújítása – a Sétáló utca, amivel elnyerték mai formájukat

 

Kalendár podujatí